A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

28 kobalt ← nikkel → réz - ↑ Ni ↓ Pd 28 Ni Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	nikkel, Ni, 28
Elemi sorozat	átmenetifémek
Csoport, periódus, mező	10, 4, d
Megjelenés	csillogó, fémes
Atomtömeg	58,6934(2) g/mol
Elektronszerkezet	[Ar] 3d8 4s2
Elektronok héjanként	2, 8, 16, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	8,908 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	7,81 g/cm³
Olvadáspont	1728 K (1455 °C, 2651 °F)
Forráspont	3186 K (2913 °C, 5275 °F)
Olvadáshő	17,48 kJ/mol
Párolgáshő	377,5 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 26,07 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 1783 1950 2154 2410 2741 3184
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs állapotok	2, 3 (enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás	1,91 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 737,1 kJ/mol
	2.: 1753,0 kJ/mol
	3.: 3395 kJ/mol
Atomsugár	135 pm
Atomsugár (számított)	149 pm
Kovalens sugár	121 pm
Van der Waals-sugár	163 pm
Egyebek
Mágnesség	ferromágneses
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 69,3 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 90,9 W/(m·K)
Hőtágulási tényező	(25 °C) 13,4 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(szobahőm.) 4900 m/s
Young-modulus	200 GPa
Nyírási modulus	76 GPa
Bulk modulusz	180 GPa
Poisson-arányszám	0,31
Mohs-keménység	4,0
Vickers-keménység	638 MPa
Brinell-keménység	700 HB
CAS-szám	7440-02-0
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Nikkel izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 56Ni mest. 6,075 d ε - 56Co γ 0,158, 0,811 - 58Ni 68,077% Ni stabil 30 neutronnal 59Ni mest. 76000 y ε - 59Co 60Ni 26,233% Ni stabil 32 neutronnal 61Ni 1,14% Ni stabil 33 neutronnal 62Ni 3,634% Ni stabil 34 neutronnal 63Ni mest. 100,1 y β- 0,0669 63Cu 64Ni 0,926% Ni stabil 36 neutronnal
Hivatkozások

A nikkel a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Ni, rendszáma 28. Fémes színű szobahőmérsékleten szilárd fém. Érce, melyből előállítják (NiAs) vöröses színnel rendelkezik, akárcsak a vörösréz érce, azzal a különbséggel, hogy a nikkelérc hevítése közben kellemetlan szagú arzéngáz keletkezik.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Tulajdonságai 3 Előállítása 4 Felhasználása 5 Vegyületei

[szerkesztés] Története

A nikkelt már Kr. e. 3400-ban is használták, igaz nem tudatosan. A mai Szíria területén talált bronztárgyak talrtalmaztak legfeljebb 2%-ban nikkelt, amely az előállításkor felhasznált réz- illetve cinkércből került bele. Kínai írások bizonyítják, hogy Kr. e. 1700 és 1400-ban Ázsia területén használták a "fehér rezet" (újezüstöt) amely 5-30%-ig tartalmazott nikkelt.

Hivatalosan 1751-ben Axel Frederic Cronstedt ismerte fel, és mutatta ki. Ő úgy nevezte, hogy az 1754-es nikkelfém, ami a svéd kopparnickel (réznikkel) szóból ered, ami pedig a mai német-cseh határon található Érchegységből származó nikkelérc nevéből származik: Rotnickelkies azaz vöröskoboldkő. Az Érchegységben lakók hívták így, ugyanis látszólag úgy nézett ki mint a vörösréz érce, csakhogy nem lehetett belőle vörösrezet kinyerni, és azt gondolták, hogy a hegy szelleme "Nickeln" elvarázsolta. Hasonló etimológiai története van a kobaltnak is.

Tiszta nikkelből az első pénzérméket 1881-ben verték.

[szerkesztés] Tulajdonságai

Közepes keménységű, közepes olvadáspontú, jól alakítható fém. Ferromágneses, ötvözetei is mágneses tulajdonságúak. Felületén nikkel-oxid (NiO) réteg alakul ki, ez megvédi a további oxidálódás ellen. Híg ásványi savakban oldódik, a tömény oxidáló savak passziválják. Lúgokban nem oldódik.

[szerkesztés] Előállítása

lásd:Színesfém-kohászat

[szerkesztés] Felhasználása

• laboratóriumi eszközök
• ötvözetek
• bevonatok korrózió ellen

[szerkesztés] Vegyületei

• Nikkel(II)-szulfát