Mangán

Fő cikk: Mangán izotópjai
Izotóp	t.e.	felezési idő	B.m.	B.e. (MeV)	B.t.
⁵²Mn	mest.	5,591 d	ε	-	⁵²Cr
			β⁺	0,575	⁵²Cr
			γ	0,7, 0,9, 1,4	-
⁵³Mn	mest.	3,74 ×10⁶ y	ε	-	⁵³Cr
⁵⁴Mn	mest.	312,3 d	ε	-	⁵⁴Cr
⁵⁴Mn	mest.	312,3 d	γ	0,834	-
⁵⁵Mn	100%	Mn stabil 30 neutronnal

Hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Mangán témájú médiaállományokat.

A Mangán (latinul: Manganum) a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme. Vegyjele Mn. A 4. periódusban és a 7. mellékcsoportban található. Az átmenetifémek közé soroljuk. A mangán ezüstszürke, rideg, kemény fém. Olvadáspontja 1246 ˚C, forráspontja 2061 ˚C. A természetben megtalálható elemi formában, de gyakrabban fordul elő vassal ásványokban. A nehézipar sokféle felhasználását ismeri. A mangán-ionok színesek, a biokémiában is fontos szerepet töltenek be.

Tartalomjegyzék

1 Kémiai tulajdonságai
2 Kémiai reakciói
- 2.1 Reakciói halogénekkel
- 2.2 Savval való reakciója
3 Izotópjai

[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai

A mangán vegyületeiben számos vegyértékű (és így színű) lehet:

2 vegyértékű a mangán(II)-ionban (Mn²⁺), rózsaszín színű.
3 vegyértékű a mangán(III)-ionban (Mn³⁺), vöröses színű. (Oldatban lassan oxidálja a vizet, miközben mangán(II)-ionná redukálódik).
4 vegyértékű a mangán-dioxidban (MnO₂), és a manganit-ionban ((MnO₄)^2-), mindkét esetben barna színű.
5 vegyértékű a hipomanganát-ionban (MnO₄)^3-), kék színű.
6 vegyértékű a manganát-ionban (MnO₄)^2-), zöld színű.

$\mathrm{3(MnO_4)^{2-} + 4H_2 \Rightarrow MnO_4^- + MnO_2 + 2H_2O}\,\!$

Vizes oldatban a levegő szén-dioxidja hatására diszproporcionálódik permanganáttá és mangán-dioxiddá

És 7 vegyértékű a permanganát-ionban (MnO₄^-), lila színű.

[szerkesztés] Kémiai reakciói

Égése:

$\mathrm{3Mn + 2O_2 \rightarrow Mn_3O_4}\,\!$

Mangán oxigénnel egyesül Mangán(III)-oxiddá.

Nitrogénnel való egyesülése:

$\mathrm{3Mn + N_2 \rightarrow Mn_3N_2}\,\!$

Mangán Nitrogénnel egyesül Mangán-nitriddé.

[szerkesztés] Reakciói halogénekkel

$\mathrm{Mn + Cl_2 \rightarrow MnCl_2}\,\!$

Mangán egyesülése klórral Mangán(II)-kloriddá.

$\mathrm{Mn + Br_2 \rightarrow MnBr_2}\,\!$

Mangán egyesülése brómmal Mangán(II)-bromiddá.

$\mathrm{Mn + I_2 \rightarrow MnI_2}\,\!$

Mangán egyesülése jóddal Mangán(II)-jodiddá.

$\mathrm{Mn + F_2 \rightarrow MnF_2}\,\!$

Mangán egyesülése fluorral Mangán(II)-fluoriddá.

$\mathrm{2Mn + 3F_2 \rightarrow 2MnF_3}\,\!$

Mangán egyesülése fluorral Mangán(III)-fluoriddá.

[szerkesztés] Savval való reakciója

$\mathrm{Mn + H_2SO_4 \rightarrow Mn^{2+} + SO_4^{2-} + H_2 }\,\!$

Mangán és kénsav kénsav reakciója Mangán-ionná, szulfát-ionná és hidrogéngázzá.

[szerkesztés] Izotópjai

Természetben előforduló izotópja csak egy van, az ⁵⁵Mn. 18 radioaktív izotópját ismerjük, ebből a legstabilabb az ⁵³Mn 3,7 millió éves felezési idővel, utána az ⁵⁴Mn áll a sorban 312.3 nap felezési idővel, majd az 52-es tömegszámú ⁵²Mn 5.591 nap felezési idővel. A többi radioaktív izotópjának felezési ideje kevesebb, mint 3 óra, legnagyobb részének még 1 óránál is kevesebb.

Ez a kémiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Mang%C3%A1n”

Kategória: Kémiai elemek

Rejtett kategóriák: Csonkok (kémia) | Csonkok 2005 augusztusából