A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kaszpi-tenger
A Kaszpi-tenger az űrből
Hely	Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán
Felszíni terület	371 000 km2
Legnagyobb mélység	1025 m
Víztérfogat	78 200 km3
Tengerszint feletti magasság	-28 m
megnézi • vitatja • szerkeszti a sablont

A Kaszpi-tenger a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával.^[1] Belső, zárt víztömeg Oroszország és Irán között. Legnagyobb mélysége 1025 méter, átlagosan 184 méter. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, azt sósnak találták.^[2]. Sótartalma körülbelül 1,2%, egyharmada a tengervíznek.

Tartalomjegyzék 1 Földrajza 1.1 Városok a Kaszpi-tenger közelében 1.2 Szigetek 1.3 Folyók 2 Története 3 Szénhidrogén-tartalékok 4 Környezeti ártalmak 5 Jegyzetek

[szerkesztés] Földrajza

A Kaszpi-tengert Oroszország (Dagesztán, Kalmükföld, Asztrahanyi terület), Azerbajdzsán, Irán (Gilán, Mázandarán és Golesztán tartományok), Türkmenisztán, és Kazahsztán határolja.

[szerkesztés] Városok a Kaszpi-tenger közelében

Nagyobb városok a Kaszpi-tenger közelében:

• Szári, Irán
• Baku, Azerbajdzsán
• Astara, Irán
• Astara, Azerbajdzsán
• Lankaran, Azerbajdzsán
• Sumqayit, Azerbajdzsán
• Oil Rocks, Azerbajdzsán
• Khachmaz, Azerbajdzsán
• Asztrahán, Oroszország
• Derbent, Oroszország
• Bábol, Irán
• Bandar Anzali, Irán
• Rast, Gilán tartomány, Irán
• Ramsar, Irán
• Chalous, Mazandaran tartomány, Irán
• Now Shahr, Mazandaran tartomány, Irán
• Türkmenbasi, Türkmenisztán (korábban Krasznovodszk)
• Atirau, Kazahsztán (korábban Guriev)
• Aktau, Kazahsztán (korábban Sevcsenko)

[szerkesztés] Szigetek

• Bulla
• Çikil
• Çilov
• Gil
• Nargin
• Pirallahı
• Qara Su
• Qum
• Səngi Muğan
• Vulf
• Zənbil
• Ashuradeh (Mazandaran)

[szerkesztés] Folyók

• Aras
• Atrak
• Emba
• Kuma
• Kura (Kür)
• Samur
• Sefid Rud (fehér-folyó)
• Sulak
• Terek
• Urál
• Volga

[szerkesztés] Története

A tenger korát 30 millió évre becsülik. Körülbelül 5,5 millió évvel ezelőtt záródott el a világtengertől. A Behshahr város közelében található Huto barlangban végzett kutatások azt jelzik, hogy már 75 000 éve emberlakta terület[1].

[szerkesztés] Szénhidrogén-tartalékok

A Kaszpi-tenger területén található a világ harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhelye. [2] Geológiai kutatások 10 milliárd hordónyi kőolaj és 48 billió köbméter földgáz biztos készletet jeleznek, míg további 233 milliárd hordónyi kőolajat feltételeznek 50%-os valószínűséggel. A vízterületet körülvevő öt országra jellemző a befektetések iránti igény, a rossz infrastruktúra és az idejétmúlt termelési technológia. Az országok egymás közötti viszonyára, valamint az energiahordozókban gazdag térség kiaknázhatóságára a jövőben hatással lesznek az etnikai konfliktusok, a kitermelt energiahordozók szállítási útvonalai, valamint a Kaszpi-tenger nemzetközi jogi státusának tisztázása. Az örmények és azeriek közötti hegyi-karabahi konfliktus, a Grúziában zajló abháziai és dél-oszétiai függetlenségi küzdelem, illetve az orosz-csecsen harcok mind befolyásoló tényezőként hatnak az energiahordozó csővezetékek útvonaltervezésére és a térségbe irányuló befektetésekre.

A poszt-szovjet térségben történő energiahordozó-kitermelést az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengerrel határos országok továbbra sem tudnak megállapodni a tengerfenék jogi státusáról, vagyis a határok kérdése nem rendezett. A vita alapja, hogy a kérdéses vízterület tengernek vagy tónak minősül-e. Amennyiben tó, akkor szuverén országok között a kijelölt középső elválasztó vonal mentén történő felosztás elve érvényesülne. Ezt azonban Irán ellenzi, melyet térségbeli hadgyakorlatokkal is nyomatékosított. Amennyiben tengernek minősítenék a kérdéses területet, akkor a tengerfenék kincseiből közös együttműködéseken keresztül mind az öt ország egyformán részesülhetne. Mivel a Kaszpi-tenger északról délre haladva rohamosan mélyül – Iránnál néhol 1000 méteres mélységet is elérve –, Irán kőolaj-kitermelése erősen technikafüggő. Irán a közelmúltban alternatívaként felajánlotta a vízterület és a vízfenék öt egyenlő részre osztását, amit Oroszország elutasított. 2003 májusában Irán opponálása ellenére Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán egymás között felosztotta a Kaszpi-tenger 64%-át kitevő északi részt, és a kőolaj- valamint földgázkitermelést Irán és Türkmenisztán ellenkezése dacára tovább folytatja.

[szerkesztés] Környezeti ártalmak

2000-ben a globális éghajlatváltozás következtében szokatlanul korán elolvadt jégtáblák miatt 20 000 – főként fiatal – kaszpi fóka pusztult el. 2007 májusában 800 állat esett áldozatul a korai nyárnak. ^[3]

[szerkesztés] Jegyzetek