Heller Ágost

Heller Ágost, (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) magyar fizikus, tudománytörténész, az MTA tagja.

Tartalomjegyzék

1866-ban a budai József műegyetemen elvégezte a vasútmérnöki tanfolyamot s ugyanott a fizikai tanszék mellett két évig mint tanársegéd működött. 1869-ben tanulmányainak folytatására a heidelbergi egyetemre ment, ahol Gustav Robert Kirchhoff és Helmholtz tanítványa volt. 1870 és 1898 között a budapesti II. kerületi Állami Főreáliskolán a fizika tanára volt. 1875-től a Természettudományi Társulat könyvtárnoka. A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben levelező tagnak, 1893-ben rendes tagnak, majd 1894-ben főkönyvtárosának választotta meg. Számos tankönyvet és részint tudományos, részint ismeretterjesztő értekezést irt. Főleg a fizika történetéről írt, a forráskutatás módszerét alkalmazó, nagyszabású művei jelentősek. A Pallas Nagy Lexikona matematikai, csillagászati és fizikai részének egyik szakszerkesztője és írója volt.

A physika története a XIX. században (Budapest, I. köt. 1891.);
Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit (2 kötet, Stuttgart, 1882-84).
A hangrezgés intenzitásának méréséről (Akadémiai Értekezések, 1870);
A XIX. század physikai kutatásának mozgató eszméiről (u. o. 1888);
Adalékok az anyag problémájához (u. o. 1890);
Az energiatan alapjairól (u. o. 1894);
Ziele u. Wege der modernen physikal. Forschung (Humboldt 1882);
Aus wissenschaftilchen Grenzgebieten (u. o.);
Physikal. Probleme u. Forschungen unserer Tage (Münchener Allg. Zeitung 1888);
A természettudományok helyzetet az irodalomban (Athenaeum, 1892); Természettudomány és philos. világnézet (u. o.) .
Az időjárás (1888)