Gazdasági rendszer
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez az állítás önmagában nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
a „Gazdasági rendszer” lehetséges további jelentéseiről lásd: Gazdaság (egyértelműsítő lap).
A gazdaság vagy gazdasági rendszer a szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban.
A gazdasági rendszer emberekből, háztartásokból, intézményekből és ezek kapcsolataiból tevődik össze. A gazdaság problémájára (a források szűkösségére és elosztására) a különböző gazdasági rendszerek különböző válaszokat adnak abban a tekintetben, hogy milyen javakat hogyan és kik állítsanak elő.
A gazdasági rendszer tanulmányozásával a közgazdaságtan foglalkozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A gazdaság rendszer főbb résztvevői
- Háztartások
- Üzleti szervezetek
- Pénzügyi közvetítő rendszer
- Hitelintézetek
- Tőzsde, Nyugdíjpénztárak
- Biztosítók
- Államháztartás
- Külföld
[szerkesztés] A gazdaság szektorai
- Elsődleges szektor: (vagy primer szektor) ide tartoznak a természet elsődleges nyersanyagainak kitermelésével foglalkozók.
Főbb területei: mezőgazdaság, bányászat, erdőgazdálkodás, halászat stb.
- Másodlagos szektor: (vagy szekunder szektor) ide sorolható a feldolgozó ipar, itt található minden iparág, ami az elsődleges nyersanyagok feldolgozását végzi.
Főbb területei: élelmiszer ipar, vegyipar, vas- és acélipar, gépgyártás, járműipar, textilipar.
- Harmadlagos szektor: (vagy tercier szektor) ide tartoznak a tágabb értelemben vett szolgáltatások. Ez a mai posztindusztriális gazdaság meghatározó szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át.
Főbb területei: kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, távközlés, informatika, oktatás, javítás-karbantartás, államigazgatás, turizmus
[szerkesztés] Gazdasági rendszerek felosztása
Fontos figyelembe venni, hogy a gazdasági rendszerek részei az egyes társadalmi rendszereknek és erős az összefüggés a különböző társadalmak politikai rendszere, jogrendszere és gazdasági rendszere között.
Számos gazdasági rendszer átfedésben áll egymással, ráadásul rengeteg egymásból származó és különálló hierarchikus felosztás létezik.
A legegyszerűbb és legáltalánosabb gazdasági rendszerek:
- Hagyományos gazdaság (általános megfogalmazás a régi, hagyományos gazdasági rendszerekre)
- Piacgazdaság (a magántulajdonra épülő kapitalizmus gazdasági rendszere)
- Vegyes gazdaság (a magán- és közösségi tulajdon vegyes rendszerére épülő gazdasági rendszer)
- Tervgazdaság (a közösségi tulajdonra épülő szocializmus gazdasági rendszere)
- Részvételi gazdaság (a kapitalizmus és a tervgazdálkodás alternatívája)
A külkereskedelembe való bekapcsolódás szerint: nyitott és zárt gazdaságok.
[szerkesztés] Gazdasági rendszerek listája
Az alábbi etimológiai lista ábécé-sorrendben felsorolja a lehetséges gazdasági rendszereket anélkül, hogy kísérletet tenne a hierarchizálásra. Ha egy adott rendszernek több neve van, a többi is megtalálható mellette.
- Anarchizmus
- Anarcho-kapitalizmus
- Anarcho-kommunizmus ismert még Liberális szocializmus, Liberális kommunizmus és Baloldali anarchizmus néven
- Autokrácia
- Buddhista gazdaság
- Csere gazdaság
- Feudalizmus
- Gandhi gazdaság
- Hagyományos gazdaság
- Hiánygazdaság
- Hidraulikus despotizmus
- Kapitalizmus
- Kolónializmus
- Kommunizmus
- Kordinátorizmus
- Létfenntartó gazdaság
- Merkantilizmus
- Neo-colonializmus
- Piacgazdaság
- Piaci szocializmus ismert még Szocialista piacgazdaság néven
- Öko-kapitalizmus
- Öngazdálkodás
- Részvételi gazdasg
- Szociális piacgazdaság
- Szocializmus
- Szintetikus gazdaság
- Tervutasításos gazdaság ismert még Tervgazdaság néven
- Testületi kapitalizmus
- Turbo kapitalizmus
