Gallium
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | gallium, Ga, 31 | ||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | másodfajú fémek | ||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 13, 4, p | ||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 69,723(1) g/mol | ||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Ar] 3d10 4s2 4p1 | ||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 3 | ||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 5,91 g/cm³ | ||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 6,095 g/cm³ | ||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 302,9146 K (29,7646 °C, 85,5763 °F) |
||||||||||||||||||
| Forráspont | 2477 K (2204 °C, 3999 °F) |
||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 5,59 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 254 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 25,86 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | rombos | ||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 3 (amfoter oxid) |
||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1,81 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 578,8 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| 2.: 1979,3 kJ/mol | |||||||||||||||||||
| 3.: 2963 kJ/mol | |||||||||||||||||||
| Atomsugár | 130 pm | ||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 136 pm | ||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 126 pm | ||||||||||||||||||
| Van der Waals-sugár | 187 pm | ||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||
| Mágnesség | nincs adat | ||||||||||||||||||
| Hővezetési tényező | (300 K) 40,6 W/(m·K) | ||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 2740 m/s | ||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 1,5 | ||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 60 HB | ||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-55-3 | ||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||
A gallium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Ga, rendszáma 31. A III. főcsoportba tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, mérgező hatású, könnyen nyújtható fém.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Jellemzői
Olvadáspontja alacsony (29 °C), ezért az emberi test hőmérsékletén folyékony halmazállapotú. Levegőn az oxidációtól vékony oxidréteg védi, csak nagy nyomású oxigénben (O2) égethető el gallium-oxiddá (Ga2O3). A halogének megtámadják, kénnel 1300 °C-on gallium-szulfiddá (Ga2S3) egyesül. Az alumíniummal (Al) szobahőmérsékleten folyékony ötvözetet képez. Nem oxidáló savakban és lúgokban is oldódik. Állandó vegyületeiben az oxidációs száma +3; nem állandóak a +2 oxidációfokú vegyületei. A +3 oxidációs számú vegyületei a lángot lilára festik és zömében kovalens kötésű makromolekulák, pl.: GaF3, Ga3(SO4)2
[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei
A legnagyobb mennyiségben a germanit (Cu2FeGaS4) nevű ásványban fordul elő, mely 1,85% Galliumot tartalmaz, de az alumínium- és cinkércekben is megtalálható mint szennyezőanyag.
| Ga2O3 | gallium-oxid |
| Ga(OH)3 | gallium-hidroxid |
| GaCl3 | gallium-klorid |
| Ga3(SO4)2 | gallium-szulfát |
[szerkesztés] Felhasználása
Felhasználják a higany helyettesítésére magas hőmérsékleten működő hőmérőkben, elektromos egyenirányítókban. Kevés galliummal növelni lehet az üveg törésmutatóját. A gallium-arzenid (GaAs) magas hőmérsékleten működő nagyfrekvenciás tranzisztorok gyártására alkalmas.