Földközi-tenger
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó tenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika. Területe kb. 2,5 millió km². Átlagos mélysége 1500 m, legmélyebb pontja 5267 m, a jón-tengeri Calypso-árokban. Partvonalának hossza kb. 46 000 km.
A Földközi-tenger térsége vagy Mediterráneum (mediterrán, azaz „földközi-tengeri” régió a partvidéki területekkel és a szigetekkel) a nyugati civilizáció bölcsője. Az ókorban fontos közlekedési térségnek számított, az egyiptomiak, görögök, rómaiak és a közel-keleti népek is sokat utaztak és kereskedtek e tenger partjain.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezései
A Földközi-tenger elnevezés a latin Mare Mediterraneum fordítása. A mediterraneum szó a medius, medi- „közép, közt” és terra „föld” latin szavak összetétele. A kifejezés eredete az ógörög Meszogeiosz Thalassza (Μεσογειος Θαλασσα, azaz „Földközi-tenger” – meszogeiosz: a meszo-, μεσο, 'közép' és Gaiosz, Γαιος, 'Föld' szavak összetételéből). Az ókori görögök ugyanis a Földközi-tenger térségét tartották a Föld közepének. A tenger leggyakoribb ókori római neve Mare Nostrum, azaz „a mi tengerünk” volt, illetve néha a Mare Internum („belső tenger”) elnevezést is használták (például Sallustius: Bellum Iugurthinum 17).
Az Ószövetségben a Földközi-tenger leggyakoribb elnevezése a „nagy tenger” (például Mózes 4. könyve 34,6-7), illetve ritkábban „hátsó tenger” (például Mózes 5. könyve 11,24; Jóel 2,20; a bibliafordítások azonban számos nyelvre a „nyugati tenger” fordítással ültették át). Néha „a filiszteusok tengere” elnevezés is szerepel (például Mózes 2. könyve 22,81), mivel a Földközi-tengernek a zsidókkal szomszédos partvidékét eredetileg a filiszteusok lakták. Arabul a Földközi-tenger Al-Bahr Al-Abjad Al-Muttavaszit (البحر الأبيض المتوسط), ami „középső fehér tengert” jelent.
A legtöbb nyelvben a tenger neve a magyarhoz hasonlóan „földközi (mediterrán) tenger”, „középső tenger” vagy „fehér tenger” elnevezések fordítása, például az angol Mediterranean Sea, francia Mer Méditerranée, spanyol Mar Mediterráneo és olasz Mar Mediterraneo, a német Mittelmeer, a mai héber ha-Jam ha-Tikhon, הַיָּם הַתִּיכוֹן (mindkettő „középső tenger”) vagy a török Akdeniz („fehér tenger”).
[szerkesztés] Földrajz
A Földközi-tenger nyugaton a Gibraltári-szoroson keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. Északkeleten a Fekete-tengerhez csatlakozik, a Boszporusznál. Délkeleten, a Vörös-tenger felé a mesterséges Szuezi-csatornán keresztül lehet eljutni 1869 óta.
A terület mediterrán éghajlatú, amelyre az enyhe, esős telek és a forró, száraz nyarak jellemzők. Az éghajlat kiválóan megfelel a citrusfélék, oliva és parafa termesztéséhez.
[szerkesztés] Szigetek
Nagyobb szigetek (keletről nyugat felé haladva)
[szerkesztés] Országok
A földközi-tengeri partvidékkel rendelkező országok:
Európa (nyugatról kelet felé haladva): Spanyolország, Franciaország, Monaco, Olaszország, Málta, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Görögország, Törökország és Ciprus.
Ázsia (északról délre): Törökország, Szíria, Libanon, Izrael (és a Gázai-övezet).
Afrika (keletről nyugatra): Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria és Marokkó.
[szerkesztés] Részei
A Földközi-tenger több kisebb tengerből áll (nyugatról kelet felé):
- Alborán-tenger
- Katalán-tenger vagy Baleár-tenger
- Ligur-tenger
- Tirrén-tenger
- Adriai-tenger
- Jón-tenger
- Égei-tenger
- Trák-tenger
- Krétai-tenger
- Keleti-tenger (nem minden országban elismert tenger, a Földközi-tenger keleti medencéjét foglalja el)
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
