Digráf
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A digráf, kettősbetű vagy összetett betű (a szabályzatban kétjegyű betű, AkH. 7. a)) olyan betűkapcsolat, amely két grafémából jön létre, és egyetlen beszédhangot (fonémát) jelöl. A digráf annyiban különbözik a geminátától és egyéb betűkapcsolatoktól, hogy egyetlen különálló hangot jelöl, és nem bontható fel elemekre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kettősbetűk a magyarban
A magyarban használt digráfok alapvetően négy csoportba oszthatók:
- a cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs az ábécé önálló betűit alkotják (az y nem is fordul elő másként a magyarban, csakis digráf részeként);
- a ch nem szerepel az ábécében, noha ez is egyetlen hangot jelöl (l. AkH. 11., 15., 204., pl. pech, technika, Richárd);
- a cz, ds, ts, tz és más betűkapcsolatok korábban szintén használatosak voltak, de ma már csak hagyományos írásmódú családnevekben fordulnak elő, vö. AkH. 12.;
- egyes idegen eredetű közszavakban és tulajdonnevekben, noha a szót egyébként magyaros formában írjuk, előfordul egy-két további kettősbetű is: kh (Plutarkhosz, khitón, khmer), th (Thébai, Püthagorasz), ph (kettőzve: Szapphó), l. AkH. 219., 222.
(A magyarban használt idegen szavakban előforduló digráfokat, pl. a show szó sh és ow elemét, nem soroljuk ide.)
A kettősbetűk alkotóelemei néha véletlenül is egymás mellé kerülhetnek: ezeket természetesen külön-külön olvassuk, pl. pácsó, őzsuta, kékeszöld.
[szerkesztés] Kezelésük a magyar helyesírásban
Elemeik nem választhatók el egymástól sorvégen vagy szótaghatáron. A betűszavakba hagyományosan mindkét tagjuk bekerül (pl. GYSEV), mindkét tagjuk nagybetűvel áll (AkH. 8.). A betűrendbe soroláskor önálló betűnek számítanak (pl. a cukor után következik a csap szó, hiába előzi meg az s az u-t, l. AkH. 14. a)). Kezdőbetűként azonban csak az első elemük lesz nagybetűs, pl. Nyúl, és keresztrejtvényben is külön négyzetbe kerülnek a tagjaik.
[szerkesztés] Kettősbetűk kezelése más nyelvekben
A digráfok betűjegyei egyes nyelvekben szorosabban kapcsolódnak egymáshoz: a horvát dž, lj, nj kettősbetűket például – a magyarral szemben – a rejtvényben is ugyanabba a kockába kell beleírni. Speciális digráf a holland IJ, amelynek mindkét tagja nagybetűre vált, ha szó elején áll, pl. IJsselmeer, és betűzésnél is gyakran egynek számítják (így már a ligatúrával határos).
[szerkesztés] Lásd még
- Kettőshangzó (az írástól függetlenül két beszédhang együttese)