Csendes-óceán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja. Északon az Arktisz, délen az Antarktisz, nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten pedig Amerika veszi körül. Az Egyenlítő mentén két, északi és déli félre osztják.
166,24 millió km²-nyi területével (melléktengerekkel 181,34 millió km²) a bolygó felszínének 35%-át (vagyis a szárazföldek összességénél nagyobb részt), vízzel borított felszínének pedig felét fedi le. Átlagos mélysége 4188 m (melléktengerekkel 3940 m), legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok (11 034 m).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Vízének jellemzői és áramlatai
A Csendes óceánban található víz mennyisége 696,19 millió km³ (melléktengerekkel 714,41 millió km³).
A víz hőmérséklete a sarkkörök közelében fagypont közeli, az Egyenlítő környékén 25-30 °C-os. A magasabb hőmérséklet okozta kicsapódás miatt az Egyenlítő körüli vizek kevésbé sósak, a sarkközeli vizek pedig a kevesebb párolgás miatt kisebb sótartalmúak, mint a térítők környékén.
Az Északi-Csendes-óceánban a felszínközeli víz keringése az óramutató járásával megegyező, a déliben azzal ellentétes.
A 15. szélességi kör mentén nyugati irányba haladó Északi egyenlítői áramlat a Fülöp-szigeteknél északra fordulva a Kuroshio (Japán) áramlatban folytatódik. A 45. foknál keletre forduló Kuroshióból kiválik az északra tartó Aleut áramlat, a déli ág pedig az Északi egyenlítői áramlathoz kapcsolódik. A kettéváló Aleut áramlat északi ága a Bering-tengerben egy az óramutató járásával ellentétes áramlás, déli ága pedig a Kaliforniai áramlat.
A nyugati irányú Déli egyenlítői áramlat Új-Guineánál délre fordul, majd az 50. fokot elérve keletre, és csatlakozik az Antarktisz körüli áramlathoz. Chile partjainál ebből válik ki a Humboldt (Peru) áramlat.
[szerkesztés] Története
Az első emberek az óceánon a polinézek voltak, akik benépesítették a szigeteket.
[szerkesztés] Perem- és melléktengerei
Bali-tenger, Bering-tenger, Bering-szoros, Korall-tenger, Észak-kínai tenger, Alaszkai-öböl, Vietnami (Tonkin)-öböl, Fülöp-tenger, Japán-tenger, Ohotszki-tenger, Dél-kínai tenger, Tasman-tenger
[szerkesztés] Nagyobb kikötők
- Acapulco, Mexikó
- Anchorage, USA
- Auckland, Új-Zéland
- Bangkok, Thaiföld
- Brisbane, Ausztrália
- Callao, Peru
- Cebu, Fülöp-szigetek
- Guayaquil, Ecuador
- Hongkong, Kína
- Honolulu, USA
- Kitimat, Kanada
- Keelung, Tajvan
- Kobe, Japán
- Long Beach, USA
- Los Angeles, USA
- Metro Manila, Fülöp-szigetek
- Panama City, Panama
- Portland, USA
- Prince Rupert, Kanada
- San Diego, USA
- San Francisco, USA
- Sapporo, Japán
- Seattle, USA
- Sangaj, Kína
- Szingapúr
- Sydney, Auszrália
- Tijuana, Mexikó
- Valparaiso, Chile
- Vancouver, Kanada
- Victoria, Kanada
- Vlagyivosztok, Oroszország
- Yokohama, Japán
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
|||||||||||||||||||||||
