A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

m·v·sz Alkálifémek     Lítium Li Rendszám: 3 Atomtömeg: 6,941 g/mol Olvadáspont: 180,54 °C Forráspont: 1342 °C Elektronegativitás: 0,98 Nátrium Na Rendszám: 11 Atomtömeg: 22,990 g/mol Olvadáspont: 97,72 °C Forráspont: 883 °C Elektronegativitás: 0,96 Kálium K Rendszám: 19 Atomtömeg: 39,098 g/mol Olvadáspont: 63,38 °C Forráspont: 759 °C Elektronegativitás: 0,82 Rubídium Rb Rendszám: 37 Atomtömeg: 85,468 g/mol Olvadáspont: 39,31 °C Forráspont: 688 °C Elektronegativitás: 0,82 Cézium Cs Rendszám: 55 Atomtömeg: 132,905 g/mol Olvadáspont: 28,44 °C Forráspont: 671 °C Elektronegativitás: 0,79 Francium Fr Rendszám: 87 Atomtömeg: "(223)" g/mol Olvadáspont: 27 °C Forráspont: ? 677 °C Elektronegativitás: 0,77

55 xenon ← cézium → bárium Rb ↑ Cs ↓ Fr 55 Cs Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	cézium, Cs, 55
Elemi sorozat	alkálifémek
Csoport, periódus, mező	1, 6, s
Megjelenés	ezüstös arany
Atomtömeg	132,90545(2) g/mol
Elektronszerkezet	[Xe] 6s1
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 18, 8, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	1,93 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	1,843 g/cm³
Olvadáspont	301,59 K (28,44 °C, 83,19 °F)
Forráspont	944 K (671 °C, 1240 °F)
Olvadáshő	2,09 kJ/mol
Párolgáshő	63,9 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 32,210 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 418 469 534 623 750 940
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös tércentrált
Oxidációs állapotok	1 (erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás	0,79 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 375,7 kJ/mol
	2.: 2234,3 kJ/mol
	3.: 3400 kJ/mol
Atomsugár	260 pm
Atomsugár (számított)	298 pm
Kovalens sugár	225 pm
Mohs-keménység	0,2
Brinell-keménység	0,14 HB
CAS-szám	7440-46-2
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Cézium izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 133Cs 100% Cs stabil 78 neutronnal 134Cs mest. 65,159 Ms (2,0648y) ε 1,229 134Xe β- 2,059 134Ba 135Cs trace 73 Ts (2,300,000y) β- 0,269 135Ba 137Cs mest. 948,9 Ms (30,07y) β- 1,176 137Ba
Hivatkozások

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez az állítás önmagában nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

A cézium (latinul: Caesium ) a periódusos rendszer 55. rendszámú kémiai eleme, vegyjele Cs. Az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Reakcióképessége rendkívül nagy, a vízzel robbanás kíséretében heves reakcióba lép. Pollucit nevű kristályból (CsAlSi₂O₅) állítható elő.

Tartalomjegyzék 1 Jellemzői 1.1 Felfedezése 1.2 Jelentősebb vegyületei 2 Izotópjai 3 Felhasználása 4 Források és jegyzetek 5 Külső hivatkozások 6 Linkek

[szerkesztés] Jellemzői

Levegővel érintkezve gyorsan oxidálódik, meggyullad. Kevés oxigén (O₂) jelenlétében cézium-oxid (Cs₂O), sok oxigén jelenlétében cézium-peroxid (Cs₂O₂) keletkezik. Hidrogénnel (H₂) már 300 °C-on cézium-hidrid (CsH) keletkezése közben reagál. Vegyületei ionkötésűek (például cézium-jodid, CsI) , kis elektronnegativitása miatt vegyületeiben az oxidációs száma mindig +1. Vegyületei a színtelen lángot kékes ibolyára színezik. Hidroxid-ionnal (OH^-) alkotott vegyülete, a Cézium-hidroxid (CsOH) erős lúg. Az üveg felszínét sebesen marja.

[szerkesztés] Felfedezése

Neve a latin caesius ("égkék") szóból ered. 1860-ban fedezte föl Robert Bunsen és Gustav Kirchhoff színképelemzéssel. Innen kaphatta latin eredetű nevét. Szintén ők fedezték fel 1861-ben a Rubídiumot(Rb).^[1]

[szerkesztés] Jelentősebb vegyületei

• Cézium-borohidrid – CsBH₄
• Cézium-karbonát – Cs₂CO₃
• Cézium-klorid – CsCl
• Cézium-monofluorid – CsF
• Cézium-jodid – CsI
• Cézium-jodát – CsIO₃
• Cézium-nitrát – CsNO₃
• Cézium-oxid – Cs₂O
• Cézium-diantimonid – CsSb₂
• Cézium-hidroxid – CsOH
• Cézium-hidrid – CsH
• Cézium-perklorát – CsClO₄

[szerkesztés] Izotópjai

Csak egy természetes izotópja van, ún. tiszta elem. Mesterséges izotópjai közül jelenleg mintegy 39-et ismerünk. A legtöbb Cs-izotóp báriummá (Ba), illetve xenonná (Xe) alakul.

[szerkesztés] Felhasználása

• Atomórákban a másodperc meghatározója: A másodperc az alapállapotú ¹³³Céziumatom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.
• A ¹³⁴Cs izotópot a hidrológia területén használják fel a céziumfelhasználás mértékeként.
• Egyes vegyületét (CsBH₄) szilárd rakétaüzemanyagként hasznosítják.
• Az egészségügy terén is jelentős szerepet tölt be, hiszen a radioaktív Cézium-izotópok gyógyíthatják a rák egyes típusait.^[2]
• A Cézium "pára" például az egyes magnetofonok kelléke.

[szerkesztés] Források és jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Linkek

• http//free.x3.hu/grtlr/1munka/szoveg/5period/per5055.html

hivatkozás címe