Dzisiaj jest czwartek, 20 listopada 2008 r. 325 dzien roku
Languages:ar | id | bg | ca | ceb | cs | da | de | et | en | es | eo | fr | he | hr | it | ko | lt | hu | nl | ja | no | pl | pt | ru | ro | sk | sl | sr | fi | sv | te | tr | uk | zh






REKLAMA
mp3

Budapest V. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Budapest V. kerülete
Az V. kerület címere
Az V. kerület címere
Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)
Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)
Koordinátái: é. sz. 47° 30′ 00’’, k. h. 19° 02′ 55’’
Összefoglaló elnevezése Belváros-Lipótváros
Irányítószámai 1051-1056
Népesség (2003)
 - Népsűrűség (21.)
27 913 fő
10 777 fő/km²
Városrészek Belváros
Lipótváros
Terület 2,59 km²
Polgármester Rogán Antal (Fidesz)
Weboldal: http://www.belvaros-lipotvaros.hu/

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, kereskedelmi és turisztikai központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Duna-korzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., az akkor egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca, 1950-től pedig, amikor az addigi IV. kerületet is hozzácsatolták, a Szent István körút lett.

[szerkesztés] Fekvése

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

[szerkesztés] Városrészek

A mai V. kerületnek várostörténeti értelemben két önálló része van: Belváros, Pest ősi városmagja, helyén az őskorban is volt település, és Lipótváros, amelynek a Szent István körútig terjedő területét 1950-ben egyesítették a Belvárossal.

[szerkesztés] Közlekedés

Az V. kerület közlekedési csomópont. A Deák téren fut össze két metrójárat és a millenniumi földalatti vasútvonal, több buszjárat és egy villamosvonal. Négy Duna-híd biztosítja a kerület kapcsolatát a túlparti budai részekhez, ezeken villamosok, illetve autóbuszok is közlekednek. Villamosok járnak a kerület határain is, a Duna-partot követő 2-es villamos akár "városnéző" járatnak is tekinthető, hasonló célra használhatjuk a 15-ös buszt is. A Vigadó téri hajóállomás a belföldi kirándulóforgalom és a hajós városnézések központja. A Nemzetközi Hajóállomásról indulnak a pozsonyi és bécsi szárnyashajók.

A kerületnek mind több utcáját alakítják át sétálóutcává, és kerékpárral is viszonylag biztonságosan lehet közlekedni.

[szerkesztés] Fontosabb épületek

Battyány-örökmécses

[szerkesztés] Egyéb nevezetességek

[szerkesztés] Kerületi média

  • City Kábel TV
  • "Belváros-Lipótváros" (korábban: Belváros) – az önkormányzat lapja

[szerkesztés] Fontosabb közterületek, közutak

     

[szerkesztés] Belváros-Lipótváros testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.
Budapest kerületei
I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII.
Mit gondolsz erről az oldalról?

Kérünk, szánj egy percet a cikk az értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 

Polska, Dolar, Forex


Wikipedia jest zarejestrowanym znakiem towarowym Wikimedia Foundation
Wszystkie materiay pochodz z Wikipedii, obite s licencj GNU Free Documentation License