Budapest V. kerülete
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Budapest V. kerülete | |
| Az V. kerület címere | |
| Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld) | |
| Koordinátái: | |
|---|---|
| Összefoglaló elnevezése | Belváros-Lipótváros |
| Irányítószámai | 1051-1056 |
| Népesség (2003) - Népsűrűség (21.) |
27 913 fő 10 777 fő/km² |
| Városrészek | Belváros Lipótváros |
| Terület | 2,59 km² |
| Polgármester | Rogán Antal (Fidesz) |
| Weboldal: http://www.belvaros-lipotvaros.hu/ | |
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, kereskedelmi és turisztikai központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott.
Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Duna-korzó is.
Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., az akkor egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca, 1950-től pedig, amikor az addigi IV. kerületet is hozzácsatolták, a Szent István körút lett.
[szerkesztés] Fekvése
A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.
[szerkesztés] Városrészek
A mai V. kerületnek várostörténeti értelemben két önálló része van: Belváros, Pest ősi városmagja, helyén az őskorban is volt település, és Lipótváros, amelynek a Szent István körútig terjedő területét 1950-ben egyesítették a Belvárossal.
[szerkesztés] Közlekedés
Az V. kerület közlekedési csomópont. A Deák téren fut össze két metrójárat és a millenniumi földalatti vasútvonal, több buszjárat és egy villamosvonal. Négy Duna-híd biztosítja a kerület kapcsolatát a túlparti budai részekhez, ezeken villamosok, illetve autóbuszok is közlekednek. Villamosok járnak a kerület határain is, a Duna-partot követő 2-es villamos akár "városnéző" járatnak is tekinthető, hasonló célra használhatjuk a 15-ös buszt is. A Vigadó téri hajóállomás a belföldi kirándulóforgalom és a hajós városnézések központja. A Nemzetközi Hajóállomásról indulnak a pozsonyi és bécsi szárnyashajók.
A kerületnek mind több utcáját alakítják át sétálóutcává, és kerékpárral is viszonylag biztonságosan lehet közlekedni.
[szerkesztés] Fontosabb épületek
- Országház
- Magyar Tudományos Akadémia
- Gresham-palota
- Pesti Vigadó
- Pénzügyminisztérium
- Szent István-bazilika
- Magyar Nemzeti Bank
- Gerbeaud
- Néprajzi Múzeum
- Magyar Királyi Postatakarékpénztár
- Amerikai Nagykövetség
- Deák téri evangélikus templom
- Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
[szerkesztés] Egyéb nevezetességek
- Batthyány-örökmécses
- Széchenyi lánchíd
- Margit híd
- Erzsébet híd
- Váci utca
- Vigadó tér
- Duna Corso
- Vörösmarty tér
[szerkesztés] Kerületi média
- City Kábel TV
- "Belváros-Lipótváros" (korábban: Belváros) – az önkormányzat lapja
[szerkesztés] Fontosabb közterületek, közutak
|
|
|
|
[szerkesztés] Belváros-Lipótváros testvérvárosai
Topolya, Szerbia
Berlin IV. kerülete, Németország
Gyergyószentmiklós, Románia
Krakkó I. kerülete, Lengyelország
Mondragone, Olaszország
Prága II. kerülete, Csehország
Rahó, Ukrajna
Rozsnyó, Szlovákia
Torockó, Románia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az V. kerület irányítószámai
- Aranytíz Művelődési Központ honlapja
- City5: belvárosi portál
- Video V. kerületről - indulhatunk.hu
| Budapest kerületei |
|---|
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII. |