A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium a főváros második legöregebb és az első állami középiskolája.

Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek. A vita részleteihez lásd a vitalapot. Ha a sablon elhelyezője nem indokolta e lépését a vitalapon, bátran távolítsd el!

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Az iskola diákja volt 3 Az iskolában tanított 4 Források 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Az iskola múltjának vizsgálata során 1941-ig két patinás intézet történetét kell szemügyre vennünk. Ekkor olvadt össze az a két gimnázium, amely addig külön-külön is meghatározó szereplői voltak a magyar, s ezen belül a főváros közoktatásának.

A gimnázium egyik elődjét, a főváros első állami gimnáziumát a "Pesti császári és királyi katolikus főgimnázium"-ot 1858-ban alapították. A másik intézmény története 1872-re nyúlik vissza. Ekkor alapították a későbbi Bolyai Gimnáziumot, a főváros 9. középiskoláját Budapest-Terézvárosi Állami Főreáltanoda néven.

Az iskola fennállása alatt 10000-nél több diák tett sikeres érettségi vizsgát, s állta meg helyét a későbbiekben. Közülük számosan tevékenységük, eredményeik folytán országos, illetve világhírnévre tettek szert. Van közöttük Nobel-díjas tudós, akadémikus, kiemelkedő művész, parlamenti képviselő.

A jelenlegi nevelőtestület is számos országosan elismert tanár köré szerveződik.

Az 1858-as alapítás évében a főgimnáziumban német nyelven indult meg az oktatás, majd 2 év múltán már magyar tannyelvűvé vált az intézmény. Az addig különböző helyeken működő iskola 1876-ban önálló épületet kapott: felavatták a Markó utca 35 szám alatti épületet, amely 1952-ig volt gimnáziumunk otthona. A főreál iskola is néhány év hányattatás után 1883-ban kapott önálló épületet a Markó utca 18-20 alatt, szemben a főgimnáziummal. Ekkor kezdődött a két szomszédvár nemes versengése, amely végül 1941-ben az iskolák összevonásával végződött.

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 1858-1949 között, tehát közel 100 esztendőn keresztül 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás folyt.

1952-ben a Fővárosi Tanács VB utasítására a gimnáziumnak el kellett hagynia a Markó utcai épületet, hátrahagyva az országos jelentőségű értékkel bíró könyvtárát, kiválóan felszerelt szertárait.

A folytatás némi kitérő után a Huba utcai társbérletben folyt 1986-ig, ekkor kapta az iskola a jelenlegi önálló épületet.

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban folyó oktató-nevelő munkára mindenkor a szakmai igényesség, a kötelező tananyagon túlmutató ismeretátadás, a diákok személyiség fejlődését figyelemmel kísérő, toleráns, s ugyanakkor világosan megfogalmazott, magas szintű követelmény állítás volt jellemző.

Az intézményt fennállása óta az ország legjobb középiskolái között tartják számon. A jelenlegi tanári gárda igyekszik megfelelni az elődök, az iskola hírneve által megfogalmazott kötelezettségeknek, s a mai kor követelményeinek. Felkészültségét számos tudományos fokozat, publikáció, nyelvvizsga és a Fővárosi Önkormányzat Pro Urbe díja is jelzi. S hogy a mai Berzsenyi méltó folytatója a korábbi időszakok Berzsenyijének, bizonyítja a diákok országos tanulmányi és sportversenyeken, egyetemi felvételi vizsgákon való sikeres szereplése, számos nyelvvizsgája.

[szerkesztés] Az iskola diákja volt

Árokszállási Tamás Bálint György Bánki Donát Beke Manó Fenyő Miklós Gábor Dénes Hajós Alfréd Heltai Jenő Hegedüs Géza Jacobi Viktor Karinthy Frigyes Károlyi Mihály Kemény János Klein György

Komlós Aladár André Kostolany Pártos Géza Pólya György Rados Gusztáv Sárközi György Sebők Zsigmond Soros György Szabolcsi Bence Szepesi György Szécsi Zoltán Szőnyi István Zerkovicz Béla, és még folytathatnánk a sort.

A kezdetektől magas színvonalú nevelőmunka fő letéteményese mindenkor a kiemelkedő egyéniségekből álló tanári kar.

[szerkesztés] Az iskolában tanított

• Ábel Jenő
• Ady Lajos
• dr. Alexander Bernát
• dr. Badics Ferenc
• Barthal Antal
• dr. Beke Manó
• dr. Beőthy Zsolt
• Benedek Marcell
• Borzsák István
• Corsano Avendano Gábor
• Frőhlich Károly
• Hofer Károly
• Kardos Tibor
• dr. Kürschák József
• dr. Prém József
• Reif Jakab
• Rómer Flóris
• dr. Theisz Gyula
• Vajthó László
• dr. Wágner Alajos
• Zeithammer Antal

[szerkesztés] Források

• A Berzsenyi Dániel Gimnázium évkönyve (1998), Budapest, Berzsenyi Dániel Gimnázium, 1998 – megjelent a BDG fennállásának 140. évében.
• A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium története 1858–1995, Budapest, Berzsenyi Dániel Gimnázium, 1997.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• az iskola honlapja