A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek

Évek: 1900 – 1901 – 1902 – 1903 – 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1905 a filmművészetben 2.2 1905 az irodalomban 2.3 1905 a zenében 2.4 1905 a tudományban 2.5 1905 a sportban 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak

[szerkesztés] Események

• február 6. – Átadják a forgalomnak a Lajosmizse és Kecskemét közötti vasútvonalat, illetve az ebből kiágazó Kisnyír (ma Hetényegyháza) és Kerekegyháza közötti helyi érdekű vasutat.
• szeptember 5. – Portsmouthban megkezdődnek a béke tárgyalások, melyek az orosz-japán háború végéhez vezetnek.
• szeptember 15. – Vörös Péntek – a szociáldemokraták százezres tömegtüntetése az általános választójogért.
• szeptember 27. – Felavatták a Nagykároly – Mátészalka és Csap közötti vasutat.
• november 18. – Megszületik az önálló Norvég Királyság.
• november 19. – Megnyitják a hívők előtt a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát. (A zárókő ünnepély letételére csak december 8-án kerül sor)
• Oroszországban megkezdődik a forradalom
• Albert Einstein „csodálatos éve”, melyben három alapvető cikke jelent meg: egyikben kifejleszti a speciális relativitáselméletet, a másikban bizonyítja, hogy az anyag atomokból áll, a harmadikban jelentősen hozzájárul a kvantummechanika fejlődéséhez
• az I. Eszperantó Világkongresszus Boulogne-sur-Merben

• Az 1905 januárjában megtartott Magyarországi országgyűlési választásokon az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett, ennek ellenére I. Ferenc József 1905. június 18-án báró Fejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké. Az ezt követő, ún. 1905-ös magyarországi belpolitikai válság során az ellenzék Koalíció néven egységbe tömörült, a Fejérváry kormányt alkotmányellenesnek kiáltotta ki, valamint adó- és újoncmegtagadásra szólította fel a követőit. A válság végén, 1906-ban a Koalíció jutott hatalomra és – Magyarország történetében először – jobboldali, polgári kormány alakult.

• A Szontagh nővérek létrehozzák a Csetneki csipke háziiparát

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1905 a filmművészetben

[szerkesztés] 1905 az irodalomban

[szerkesztés] 1905 a zenében

[szerkesztés] 1905 a tudományban

1905 a fény éve

1905-ben Einstein úgy gondolta, hogy a fény fotonok áradása. Megszületett ,híres elmélete az E=mc2 . 1905-ből így lett a fény éve - a fizika fényes éve, bár később a fény jelenségének értelmezése elvezetett a kvantummechanika megszületéséhez.

[szerkesztés] 1905 a sportban

• július 9. – július 30. – 1905-ös Tour de France
• Az FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub második bajnoki címe.
• Lásd még: 1905-ben alapított labdarúgóklubok listája

[szerkesztés] Születések

• január 13. – Ábel Olga újságíró, író, műfordító († 1987)
• január 26. – Tamkó Sirató Károly költő, műfordító, művészettörténész († 1980)
• január 28. – Kulin György csillagász († 1989)
• február 3. – Paul Ariste észt nyelvészprofesszor († 1990)
• február 17. – Péter Rózsa Kossuth-díjas magyar matematikus († 1977)
• március 8. – Keserű Alajos olimpiai bajnok vízilabdázó († 1965)
• március 27. – Kalmár László matematikus, az MTA tagja († 1976)
• március 29. – Rejtő Jenő író († 1943)
• április 3. – Vermes Miklós Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező († 1990)
• április 7. – Justus Pál, magyar társadalomtudományi író, költő, műfordító. († 1965)
• április 11. – József Attila költő († 1937)
• április 26. – Keleti Márton filmrendező († 1973)
• május 13. – Fakhruddin Ali Ahmed, India 5. elnöke († 1977)
• május 24. – Mihail Alekszandrovics Solohov Nobel-díjas orosz regényíró, elbeszélő (†  1984)
• június 23. – Iván István ötvös- és éremművész († 1967)
• július 25. – Elias Canetti osztrák író († 1994)
• július 29. – Dag Hammarskjöld Nobel-békedíjas svéd diplomata, az ENSZ második főtitkára (†  1961)
• július 31. – Kocsis András szobrászművész († 1976)
• augusztus 1. – Gáspár Margit író, műfordító († 1994)
• augusztus 20. – Kunfalvi Rezső fizikatanár († 1998)
• szeptember 3. – Carl David Anderson Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus († 1991)
• szeptember 5. – Arthur Koestler író († 1983)
• szeptember 28. – Darányi József atléta († 1990)
• október 20. – Arnold Luhaäär észt súlyemelő († 1965)
• november 17. – Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó († 1994)
• november 18. – Klaus Mann német író († 1949)
• november 21. – Kozmutza Flóra magyar pszichológusnő, József Attila kezelője († 1995)
• november 22. – Arma Paul (eredeti nevén Weisshaus Imre) magyar származású francia zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus († 1987)
• november 26. – Emlyn Williams brit színész, forgatókönyvíró (David Copperfield) († 1987)
• december 1. – Kellér Dezső író, humorista († 1986)
• december 15. – Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző († 2000)

[szerkesztés] Halálozások

• január 14. – Ernst Abbe német matematikus, fizikus (* 1840)
• január 24. – Máriássy János honvéd ezredes (* 1822)
• március 24. – Jules Verne francia író (* 1828)
• március 29. – Böhm Pál festőművész (* 1839)
• május 3. – Balás Árpád egyetemi tanár, mezőgazdász, szakíró (* 1840)
• június 6. – Kulinyi Zsigmond újságíró, lapszerkesztő (* 1854)
• június 13. – József Károly Lajos osztrák főherceg, magyar királyi herceg, lovassági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka (* 1833)
• október 15. – Szász Károly író, költő (* 1829)
• november 17. - Fülöp belga herceg, I. Lipót belga király fia és a későbbi I. Albert belga király apja

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Lénárd Fülöp
Kémiai	Johann Friedrich Wilhelm Adolf von Baeyer
Orvosi-fiziológiai	Robert Koch
Irodalmi	Henryk Sienkiewicz
Béke	Bertha von Suttner